2017. január 23., hétfő

Kálmán Gusztáv (1859. augusztus 4. – 1937. január 23.)

Forrás: huszadikszazad.hu
80 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Kálmán Gusztáv, statisztikus, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő. 1910-ben a kereskedelemügyi miniszter politikai államtitkára lett. Ebben a minőségében különös gondot fordított a közutak ügyeinek megoldására, így ő készítette elő a beruházási és közúti törvényeket. Gazdaságpolitikai szaktudását politikai berkekben is nagyra tartották, ezen a téren a parlament egyik legjobban felkészült és elismert szakértője volt. Munkáját miniszteri dicsérettel is elismerték. 1912-ben részletes ismertetést tett közzé a Budapesten megjelenő, Revue de Hongrie című francia nyelvű folyóiratban a magyar Kereskedelmi Minisztérium tevékenységéről. 1913-ban nyugdíjba vonult, ám ezután is megőrizte aktivitását, amihez a háborúban felmerülő feladatok is alapul szolgáltak. Megbízást kapott a harctéri csapatok ellátásának irányítására. Számos közgazdasági cikket írt, amelyek a kor népszerű hírlapjaiban, a Nemzetben, a Honban, a Budapesti Hírlapban jelentek meg. 

Forrás: Rózsa Gábor: Kálmán Gusztáv. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 355. p.  

2017. január 20., péntek

Kölcsey Ferenc Olvasókör: A magyar kultúra napja

A KSH Könyvtár, a Kölcsey Olvasókör és a Könyvtárellátó szeretettel várja az érdeklődőket 2017. január 26-án (csütörtökön) 17 órától „A magyar kultúra napja" címmel megrendezett programra. Vendégünk Dr. Boka László, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos igazgatója, egyetemi oktató, irodalomszervező, kritikus, több kötet szerzője. Beszélgetőpartnere: Buda Attila irodalomtörténész.

2017. január 19., csütörtök

Bernát István (1854. július 3. – 1942. január 19.)

75 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Bernát István, agrárközgazdász, író, gazdaságpolitikus, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja. Közéleti pályafutását a rimaszombati törvényszéken kezdte, ahol egy évig dolgozott. Ezt követően a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban lett fogalmazó. Később a miniszter titkára lett, akivel az egész akkori országot bejárta. Miniszteri megbízásból 1884-ben közgazdasági tanulmányokat folytatott Európában és az Egyesült Államokban. Külföldi tanulmányútjain ismerkedett meg a szövetkezeti élettel. 1888-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, ahol az iparostanonc- iskolák felügyeletével bízták meg. Feladatát 1892-ig látta el, amikor kilépett az állami szolgálatból. 1924-ben az Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezték ki.
   Az agrárium iránt az 1870-es évek végén kezdett el érdeklődni. 1896-ban alapítója volt az Magyar Gazdaszövetségnek, majd a Gazdák Biztosító Szövetkezetének; előbbinek először ügyvezető titkára, később igazgatója, majd elnöke, utóbbinak igazgatósági tagja, később pedig alelnöke volt. 1898-ban Károlyi Sándorral és több társával megalakította a Hangya Szövetkezetet, amelynek kezdettől igazgatósági tagja, később alelnöke, majd elnöke volt. Úgyszintén igazgatósági tagja, majd alelnöke lett a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének. 1920 után Teleki Pál felkérésére vállalta egy bizottság vezetését, amely a békekötés után a nemzetközi fórumoknak szánt szövetkezeti kérdésekkel, gazdaságpolitikával és agrártémákkal foglalkozó írásokat készített. 
   Munkássága igen gazdag: majdnem kilencven önálló műből áll, és jóval több, mint kétszáz folyóiratcikket számlál. Dolgozott a Vasárnapi Ujságnak, a Pesti Naplónak, a Budapesti Szemlének és a Budapesti Hírlapnak. Szerkesztője volt a Magyar Gazdák Szemléjének 1896 és 1924 között. 1889-ben megalapította és 1901-ig szerkesztette a Szövetkezés című lapot.

Forrás: Kovács Csaba: Bernát István. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 109–110. p.  


2017. január 18., szerda

A forint születése: 1946

Felhívjuk szíves figyelmüket a Magyar Statisztikai Társaság Statisztikatörténeti Szakosztályának következő rendezvényére, Garami Erika (Budapest Főváros Levéltára) „A forint születése: 1946” című előadására, amelyre 2017. január 25-én (szerdán) 17 órakor kerül sor a KSH Könyvtár Thirring Lajos-termében.

2017. január 17., kedd

Nagy Gergely: Budapesti vásárcsarnokok a századfordulótól napjainkig

Érdekesség, hogy a legkorábbi vásárcsarnokok Angliában, Londonban épültek. Maga a piac tehát hosszú múltra tekinthet vissza a brit fővárosban. A város leghíresebb vásárcsarnoka Covent Gardenben például 1828-31 között épült. Voltam is olyan szerencsés, hogy eljuthattam ide és láthattam. 
A könyv állítása szerint „talán a legszebb londoni vásárcsarnok” a smithfieldi, amely egy 1200-tól létező, nagy hagyományú ló- és marhavásár területén épült. A kötet első része azonban nem csak a londoni csarnokokat mutatja be; elkalandozhatunk Párizsba, Berlinbe, Brüsszelbe, Bécsbe és még sok más városba. 
A következő fejezetben már kifejezetten a pesti és budai piacokról, vásárcsarnokokról olvashatunk: előzményeikről, rövid történetükről. A Központi Vásárcsarnokot biztosan mindenki ismeri, ha másért nem is, de elsétált már a gyönyörű, 1894-96 között felépült épület mellett, hogy gyönyörködhessen a partról elé táruló látványban. Fontos tudni, hogy tervpályázaton választották ki a csarnok győztes pályázatát. 1892-ben kilenc pályázatot nyújtottak be, ezek közül került ki Pecz Samu munkája, a döntés 1893 januárjában született meg. Részletesen olvashatunk az építkezésről, a csarnok megnyitásáról. 
A kötet harmadik részében több, más kerületben lévő csarnokot mutat be a szerző, mint például a Rákóczi vagy a Klauzál téri, a Hunyadi téri, a Hold utcai vagy a Batthyány téri épület. 
Izgalmas volt arról olvasni, hogy az 1800-as évek végén majdnem vásárcsarnok épület még a budai Várban is - szerencsére ezt a kérdést a döntéshozók levették a napirendről. A kötet végén nemcsak bőséges irodalomjegyzék található, de megismerhetjük Pecz Samu életét, munkásságát is. 
Kiváló minőségű, színvonalas kiadvány került a kezembe ezzel a könyvvel, amit nem csak kézbe venni, de olvasni is öröm volt. 

A könyvtárban itt található. 
– brie –

2017. január 16., hétfő

Bevezetés a Wikipédia-univerzumba 2. A Wikipédia és a térképek

A KSH Könyvtár és a Wikimédia Magyarország Egyesület szeretettel meghívja Wikipédia-sorozatának második előadására január 19-én (csütörtökön) 17 órára, amelynek címe: Bevezetés a Wikipédia-univerzumba 2. A Wikipédia és a térképek. Előadók: Báthory Péter és Hajdu Kálmán.

2017. január 13., péntek

Szépírók a KSH Könyvtárban: Csaplár Vilmos és Bán Magda

Szeretettel várjuk Önöket a Szépírók Társasága és könyvtárunk közös sorozatának hetedik rendezvényére 2017. január 18-án (szerdán) 17 órára. Vendégünk: Csaplár Vilmos író. Beszélgetőtársa: Bán Magda szerkesztő.