2016. augusztus 26., péntek

Arthur Miller: Üvegcserepek

Amíg Németországban 1938 novemberében zsidókat aláznak meg, zsidó üzleteket zúznak össze, és nincsen senki és semmi, ami a megvadult, magából kikelt tömeget lecsillapítsa, addig az Amerikai Egyesült Államokban, Brooklynban összeomlik Sylvia és Arthur Gellburg, egy zsidó házaspár élete. Sylvia, az olvasott, tájékozott, intelligens és művelt nő, lebénul és tolószékbe kényszerül, miután az újságok tájékoztatják az olvasókat a német eseményekről. 
A bénulás oka érthetetlen az orvos számára, egészségügyi oka nincsen, így dr. Harry Hyman a dolgok lelki, pszichológiai hátterét kezdi vizsgálni. Kibontakozik egy boldogtalan házasság képe. Arthur szégyelli zsidó származását, szinte mindenáron megpróbál beilleszkedni a társadalomba, tükörbe sem képes nézni, annyira szégyelli zsidó származását. Ugyanakkor rettentően büszke a fiára, aki szép lépésekkel halad előre a hadseregben. Arthur képtelen elfogadni önmagát, és boldogtalanná teszi az is, hogy képtelen szeretkezni a feleségével. 
Sylvia a gyermekük megszületése után feladta sikeres karrierjét, hogy férje kérésének engedve otthon maradjon háztartást vezetni, gyereket nevelni. 
Az 1938. novemberi események felszínre hozzák kettejük problémáját, amikor a nő lebénul. Megrázó történet volt. Látni, átélni ennek a két embernek a tipródását, szenvedéseit. A rossz döntéseik egy életre megkeserítették kapcsolatukat. Végtelenül szomorú, ahogyan Sylvia rádöbben, hogy milyen rossz döntéseket hozott, hogyan tette tönkre az életét, hogy mennyire alárendelte magát Arthurnak és nem volt elég ereje, hogy fontos legyen önmaga számára. 
Arthur hiába szereti a feleségét, mégis elnyomja, uralkodik rajta, ugyanakkor fél, hogy elveszti. De fél az asszonytól is. 
Bonyolult történet. Idő kell, hogy megemészthesse az ember a mondatokat, a párbeszédeket

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. augusztus 24., szerda

Karin Fossum: Aki fél a farkastól

Kiváló lélektani krimi, bár inkább lélektani regénynek mondanám. Az első könyv, amit Fossumtól olvastam – örülök, hogy ajánlották, mert magamtól nem vettem volna kézbe (és most lehet nevetni) a borítójuk miatt. 
Az eleje lassan indult, és túl soknak éreztem a leíró részeket. Szó szerint elnyomta a párbeszédeket, sőt a cselekményt. 
Az a folyamat, ahogyan a két fiatal férfi – mondhatni – barátsága kialakul, fejlődik, nagyon izgalmas volt. Feszült érdeklődéssel figyeltem őket, ahogyan menekülnek, ahogyan elkezdenek beszélgetni (az elején csak Morgen beszélt, Errki nem, vagy alig válaszolt). Ha a Sors kegyesebb hozzájuk, azt gondolom, Morgen meg tudta volna menteni Errkit az intézettől és a fiatal férfi fejében lakó Kabáttól és Nestoról. 
Nagyon érdekes, hogy a történet szempontjából – bizonyos szinten – mennyire lényegtelen volt az idős nő meggyilkolása, és mennyire a menekülőkön volt a hangsúly. Megszerettem Fossum stílusát. Csak egyetlen bajom volt vele:rettentő lassúnak éreztem sok helyen. Bármi lehetett a vége: akár pozitív végkifejlet is lehetett volna. Én ebben reménykedtem. Megszerettem Errkit és Morgant. 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. augusztus 23., kedd

Balogh Lídia – Kádár András Kristóf – Majtényi Balázs – Pap András László: Antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi alapismeretek


Ahogy a bevezető írja: „A kötet célja, hogy tankönyvként elméleti, de a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket közvetítsen a felsőoktatásban, valamint a különböző antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi képzéseken részt vevő hallgatók, illetve a köz- és magánigazgatásban, valamint a jogvédelemben dolgozók számára.” 
A könyv három részre oszlik: 
  • A társadalom egyenlőtlensége 
  • A nemzetközi és az Európai Uniós szabályozás
  • A magyarországi jogi szabályozás
 Valóban hasznos tankönyv, bár kifejezetten a szabályozást ismerteti, a védett tulajdonságokat, az ezekkel rendelkező emberek bemutatását nagyon röviden veszi a könyvben, pedig ez is fontos lenne. 

A könyvtárban itt található.

– brie –

Doncsev Toso: Egy bolgár vallomásai

Bolgár, nem bolgár – nekem bejött Doncsev Toso stílusa ebben a gyűjteményben. A versek, a novellák, az esszék vagy életrajzi írások… mindegy, hogy melyikről van szó. Kellemes, egyszerű nyelvezetű (nem kell egy hétig gondolkodni egy költői képen, hogy az ember kibogozza – persze néha az ilyen is jó). Ennek ellenére bőséges mondanivalót hordoz magában. Érdekesek voltak az elbeszélések, és nem tudom eldönteni, azok tetszettek-e jobban vagy az életrajzi írások. Akkor is érdemes kézbe venni a könyvet, ha valaki nem kifejezetten a bolgár irodalom iránt érdeklődik, csak egy jó, komolyabb, sokszínű könyvre vágyik. 
Természetesen az esszék nem holmi röpke írások, viszont érdekes képet nyújtanak a bolgárokról, a bolgár irodalomról… 

A könyvtárban itt található.

– brie –

2016. augusztus 22., hétfő

A barátság illúziója… avagy a baráti körünk legfeljebb fele kedvel minket egyáltalán

Az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatása szerint a baráti kapcsolatok nagyjából 50%-a kölcsönös. 
Ennek a félreértésnek több oka is lehet, onnan kezdve, hogy az emberi természet része, hogy természetesnek vesszük, hogy akit kedvelünk, az minket is kedvel, azzal bezárólag, hogy a közösségi média mennyire elhasználja a barátságfogalmat. 
Az MIT kutatója, Alex Pentland professzor arra kérte az üzleti menedzsment óra hallgatóit, hogy 0-tól 5-ig terjedő skálán osztályozzák, mennyire állnak közel az óra többi hallgatójához. A nulla azt jelentette, hogy nem ismeri az illetőt. Az 1-es megismeri, de sosem beszélt vele, a 2-es már az ismerősi kapcsolat szintje, és csak 3-tól fölfelé következtek a barátság fokozatai. 3-as a barát, 4-es a közeli barát, ahhoz pedig, hogy valaki 5-ös osztályzatot kapjon, a legjobb barátnak kellett lennie. 
A 84 kutatásban résztvevő 23 és 38 év közötti férfitól és nőtől megkérdezték, hogy mit gondolnak, ők maguk milyen osztályzatot kapnak majd. Az elemzés azt mutatta, hogy a hallgatók 94%-a várta, hogy a barátként megjelölt személytől maguk is hasonló értékelést kapnak. Ám ez mindössze 53% esetében történt így. 
Nem ez az első tanulmány, amely rámutatott, hogy a barátaink sokszor nincsenek annyira oda értünk, mint mi értük. Egy korábbi kutatás arra jutott, hogy barátságainknak mindössze egyharmada kölcsönös. 
Pentland professzor szerint ezek az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy sokan képtelenek felismerni a barátság viszonzottságát.
E jelenség egyik magyarázata, hogy egyszerűen azt gondoljuk, hogy az érzéseink kölcsönösek, mivel túl fájdalmas lenne még feltételezni is, hogy valaki, akit kedvelünk, nem érez ugyanígy irántunk.
Azonban az is lehetséges, hogy vannak olyan viszonzatlan „barátságok”, melyek inkább vágyakozást fejeznek ki, ha például olyan népszerű vagy befolyásos embereket nevez valaki barátjának, akiket egyáltalán nem vagy alig ismer. Egy népszerűbb személy sok „barát” közül választhat, így megengedheti magának, hogy sokkal „válogatósabb” legyen. 
Szakértők hozzátették, a közösségi média térnyerésével a barátság fogalom egyre inkább elmosódik, kiüresedik, az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy minél hatékonyabban (ki)használják a kapcsolataikat, miközben elfelejtik, milyen is valakivel valódi, kölcsönös baráti kapcsolatban lenni

Fordította: Sz. R.

2016. augusztus 19., péntek

Tormay Károly (1804. június 29. – 1871. augusztus 19.)

145 évvel ezelőtt született (augusztus 19.) Tormay Károly, orvos, statisztikai író. Az Orvosi Hetilap rendszeresen közölte táblázatba foglalt jelentéseit a meteorológiai és az egészségügyi helyzet összefüggéseiről, a kórházban ápoltak számáról, a betegségek nem, kor, foglalkozás szerinti, havonkénti és kórházankénti megoszlásáról. Az orvosi, közegészségügyi tárgykörökkel összefüggésben több statisztikai, népmozgalmi és járvány-megelőzési tanulmányt írt. Tanulmányokat közölt továbbá a bábaképzés, a kórboncnoki szabályzatok és a gyógyszertári tevékenység témaköreiben magyar, illetve német nyelven. Külföldön is elismeréssel fogadták Pest város (Medizinische Topographie-jellegű) közegészségügyi elemzését, amely városrészek szerint csoportosította, elemezte a fontosabb népmozgalmi mutatósorozatokat. 1868-ban napvilágot látott statisztikai művében bemutatta, hogy a tervezett járványmegelőzés (illetve ennek hiánya) milyen hatással bírt a halálozásokra. A Keleti Károly által szervezett első statisztikai tanfolyamon Orvosi statistika címmel tartott előadást.

Forrás: Nádudvari Zoltán – Rettich Béla: Tormay Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 713. p.

2016. augusztus 18., csütörtök

Gazsó Tibor – Szabó Andrea (szerk.): Az esélyteremtés lehetőségei, 2002–2009

Esélyegyenlőségről és egyenlő bánásmódról, diszkriminációról szól ez a szakkönyv – Magyarországon, 2002 és 2009 között. Jó volt a könyv felépítése, olvasmányos volt – nem kellett hozzá komolyabb szakembernek lenni, hogy meg lehessen érteni, ami nem utolsó szempont, ha valaki csak érdeklődik a téma iránt.

A könyvtárban itt található.

– brie –