2017. november 18., szombat

Turáni József (1927. november 18. – 2010. április 18.)

90 évvel ezelőtt született (november 18.) Turáni József, statisztikus, helytörténész, a KSH Vas megyei igazgatóhelyettese. Szakterülete a településvizsgálat és -demográfia volt, de 1959-től helytörténeti kutatásokat is végzett. Írásai pontosságról, mélyreható elemzőkészségről és világos kifejezésmódról tanúskodtak. Nyugdíjba vonulásáig több mint ötven publikációja látott napvilágot helyi és országos folyóiratokban, elsősorban a Területi Statisztikában, a Területrendezésben, a Demográfiában, a Vasi Szemlében, az Állam és Igazgatásban és az Élet és Tudományban. A Területi Statisztikában megjelent tanulmányai közül hét részesült a lap nívódíjának valamelyik fokozatában. Emellett számos aktuális cikket közölt tollából a Vas Népe című napilap is. Szerepet vállalt a KSH dolgozóinak szakmai továbbképzésében, felkészítésében a közép- és felsőfokú statisztikai képesítés megszerzésére. Rendszeresen meghívást kapott a hivatal által szervezett munkacsoportokba, amelyek keretében többek között a gazdaságilag elmaradott térségek vizsgálatának módszereiről és a megyei évkönyvek továbbfejlesztési lehetőségeiről készített javaslatokat.

Forrás: Horváth László – Varga János: Turáni József. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 717–718. p.

2017. november 17., péntek

Szentjánosbogárnyi világ - könyvbemutató

A Kölcsey Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt 2017. november 23-án (csütörtökön) 17 órára Nagy Zsolt Csaba (1945-1972) Szentjánosbogárnyi világ című verseskötetének bemutatójára.

A kötetet dr. Nagy Attila olvasáskutató mutatja be.

2017. november 16., csütörtök

Októberben Előd Nóra vendégei voltak az érdeklődők a Hétszínvirág könyvbemutatóján

A KSH Könyvtár és a Syllabu Könyvkiadó 2017. október 25-én szeretettel várta az érdeklődőket Előd Nóra Hétszínvirág című kötetének bemutatójára. Mérei Anna rendező, forgatókönyvíró beszélgetett a kötet szerzőjével.

A nyolc évtizedet felölelő történet-csokor hűen tükrözi a második világháború és a kommunizmus időszakát, végigkalauzol a 20. (és részben a 21.) század Magyarországának viszontagságain egy olyan ember emlékein keresztül, aki gyermekként élte meg a holokausztot, majd fiatal pedagógusként a szocializmust és végül nyugdíjasként a rendszerváltást.


A rendezvényről készült további képek megtekinthetőek a könyvtár Galériájában.

Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

Könyvborító forrása: http://syllabux.hu/books/hetszinvirag?id=225

2017. november 15., szerda

Októberben Grúziában és Örményországban jártunk egy rendezvényünkön

A Kölcsey Ferenc Olvasókör, a Könyvtárellátó és a KSH Könyvtár 2017. október 19-ei, vetítéssel egybekötött élménybeszámolójában a tagok Grúzia-Örményország-körutazásának szépségeit ismerhettük meg. A programra sokan voltak kíváncsiak, az érdeklődők és az előadók hangulatos délutánt töltöttek a könyvtárban.

Rendezvényeinkről, új könyveinkről, fontos híreinkről rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat hírleveleinkben, melyre feliratkozhatnak a ref@ksh.hu e-mail címen, telefonon a +36-1-345-6036-os számon vagy személyesen a könyvtárban.

A rendezvény további képei megtekinthetőek a könyvtár honlapján, a Galériában.

2017. november 14., kedd

130 éve született Áprily Lajos

Áprily Lajos eredeti neve Jékely János Lajos, 1887. november 14-én született Brassóban. 17 éven át volt magyar-német szakos tanár Nagyenyeden. Szeretett tanítványaival a város körüli hegyekben túrázni. A természet iránt érzett szeretete élete végéig megmaradt, lírájának kiapadhatatlan forrása volt az erdélyi táj szépsége.

1923-ban Dijonba utazott, ahol francia nyelvtanári diplomát szerzett. 1924-től az akkor már joggal népszerű költő részt vett a kolozsvári Ellenzék című lap szerkesztésében, majd idővel Kolozsvárra költözött. Szintén tanárként helyezkedett el, de az Erdélyi Helikon szerkesztője is lett.

Megbecsült író volt, de a zajos siker elkerülte. 1929-ben költözött családjával Budapestre, ahol gimnáziumi tanárként dolgozott; mellette pedig (1938-tól) a Protestáns Szemlét is szerkesztette. Idővel kinevezték a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójává, tanítványa volt például Nemes Nagy Ágnes is.

A harmincas években beutazta Nyugat-Európát (1935-1936). A zsidótörvények bevezetése után nem volt hajlandó azokat iskolájában végrehajtani, ezért lemondott és nyugdíjba ment. 1945 után a Visegrád melletti Szentgyörgypusztára vonult vissza.

A huszas-harmincas években sorban jelentek meg verseskötetei: melankolukus-rezignált, ugyanakkor életörömöt sugárzó költeményei. A háború után mellőzött író lett, ekkor vált kitűnő műfordítóvá. Ő fordította le - többek között - az Anyegint vagy Ibsen Peer Gynt-jét. 1957-ben megjelent gyűjteményes kötete, az Ábel füstje, felfokozta iránta az érdeklődést.

1911-ben vette feleségül Schéfer Idát, három gyermekük született, egyikük Jékely Zoltán, a későbbi költő.
1967. augusztus 6-án hunyt el Budapesten.

Hogy mi az Áprily-versek titka?

Talán az, hogy kifejezik egy olyan ingathatatlan becsületes férfi lelkét, aki harmonikusan akar élni egy diszharmóniákkal teli világban, rendíthetetlen emberséges az embertelenség közepette, nem akar többet tenni, mint amennyit megtehet, de azt hibátlan lelkiismeretességgel teszi is. A történelem közepette meg tudja őrizni kapcsolatát a természettel, és a családi magánélettel.

A tűz kialszik

Ezt én az erdőn-alvóktól tudom
- sokszor gondolok irigykedve rájuk,
reggel fenyőtű van a hajukon
és füstszagú a tűztől a ruhájuk -:

Későn, mikor a láng már nem harap
s a fáradt szemre is lehull a fátyol,
megsuhog a levegő és lecsap
a nagy fülesbagoly az éjszakából.

Megtámadja a szunnyadók tüzét,
tusázni kezd a lobbanó parázzsal,
s élőszenét csattogva veri szét
viharosan suhogó szárnycsapással.

Pár villanásig tart a fergeteg,
a szikrazáport hamuvá zilálja.
S a dúlt tűz felett győztesen lebeg
az éjjel fénytől ingerült királya.

Eltűnt. A szétszórt tűz kihamvadott.
Egyik se szól, a lelkükben varázs van.
S mintha egy istent láttak volna ott,
utána néznek, némán, babonásan.

Források:
Kép forrása: http://petour.hu/2017.-evi-turaprogram/aug.-6.-aprily-lajos-emlektura

- brie - 

2017. november 13., hétfő

November 13-a a magyar nyelv napja

Az országgyűlés 2011-ben nyilvánította november 13-át a magyar nyelv napjává, hogy a figyelmet ráirányítsa a szellemi-kulturális örökségünk alapját jelentő anyanyelvünkre.
November 13. meghatározó dátum a magyar nyelv történetében, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. E törvény többek között kimondta: „1. § Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”

A magyar nyelv napján közös versmondásra, vetélkedőkre, kulturális programokra készülnek a főváros mellett öt magyar városban. Idén Balatonfüred, Debrecen, Gyula, Kecskemét és Nagyszalonta városa csatlakozott a kezdeményezéshez.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a csatlakozó városok olyan programokkal készülnek-készültek erre a napra, amelyek a nyelv magyarságot összetartó erejét tükrözik. November 13-án, a résztvevő városok mindegyikében egy időpontban, délelőtt háromnegyed tizenkettőkor Petőfi Sándor Jó költőnek tartanak című versét szavalta több száz diák.
A résztvevő városok számos önálló programmal is készülnek, író-olvasó találkozók, színpadi előadások, versfelolvasás, nyelvi játékok teszik tartalmassá a napot.

2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit. Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolumbusz Kristóf.

Forrás:
http://impressmagazin.hu/november-13-a-magyar-nyelv-napja/
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_nyelv_napja
http://magyaridok.hu/kultura/ma-van-magyar-nyelv-napja-2448337/

Kép forrása:
http://rtl.hu/villanyleo/ma-van-a-magyar-nyelv-napja-eloszlatjuk-a-legnepszerubb-tevhiteket-nyelvunkrol

Dsida Jenő: Vonaton éjjel

Dsida Jenő: Vonaton éjjel
             
Hallgatag éj van, s utazom,
köröttem asszony, férfi, leány. -
Élet-vonatom ritmusa gördül,
kemény kereken zokogón zördül,
és lázas-szemű, idegen arcom
halovány,
halovány,
halovány.

Hallgatag éj van, s utazom,
s szürke hegyekből koszorú
nyúlik a felhős, árnyas egekbe
komoran, búsan ránk-fenyegetve,
s odakünt minden elmaradó fa
szomorú,
szomorú,
szomorú.

Hallgatag éj van s utazom -
Ki tudja: meddig megyek én?
Hinti az ég a hímes ezüstöt,
vonatunk hányja, ontja a füstöt,
és megy a gőzös, rohan a gőzös
feketén,
feketén,
feketén.

1924. szeptember 23-án