2017. július 21., péntek

Cseh-Szombathy László (1925. június 8. – 2007. július 21.)

Forrás: mek.oszk.hu
10 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Cseh-Szombathy László, szociológus, demográfus, statisztikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Tudományos pályafutása egy I. Rákóczi György hadjáratairól írott, háromrészes hadtörténeti tanulmánnyal indult 1956-ban. Munkássága kiterjedt a történeti demográfiára, az életszínvonal mérésére, a társadalmi rétegek szerinti elemzés, összehasonlítás módszerére és eredményeire, a családszociológiára és számos társadalomstatisztikai jelenségkörre. Részt vett az időmérleg-vizsgálatok módszertani előkészítésében. 1962-től reprezentatív felméréseket végzett a magyarországi öngyilkosságokról. Megismerte és az 1960-as évek közepétől alkalmazta is a társadalomtudományokban külföldön sikerrel hasznosított matematikai statisztikai módszereket. Társzerkesztője volt az 1968-ban megjelent A szociológiai felvétel módszerei című forrásmunkának, amely a magyar szociológiatudomány egyik fontos kézikönyve lett Statisztikai adatok alapján elemezte az olyan deviáns magatartásokat, mint az alkoholizmus. Nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményeket ért el az öregedési folyamat statisztikai-szociológiai- szociálpszichológiai elemzésével. Jelentős munkát végzett népesedéspolitikai téren is. Szakértőként feladatokat kapott a gyes bevezetését előkészítő népesedési felmérésekben, majd az 1970-es évek végén a hatásvizsgálatokban is részt vett. Javaslatára indult meg a rendszeres adatgyűjtés a gyermekgondozási segélyt igénybe vett személyekről. Többéves kutatást irányított az életmód tanulmányozása terén 1975 és 1980 között. Az 1990-es évek végén a kormány felkérésére komplex népesedéspolitikai koncepciót dolgozott ki a kedvezőtlen demográfiai folyamatok szükséges és lehetséges befolyásolására. A statisztikai feladatok után, az 1970-es évek második felétől, főként családszociológiai témákkal foglalkozott, 1985-ben jelent meg A házastársi konfliktusok szociológiája című műve.

Forrás: Marton Ádám – Nádudvari Zoltán – Ternovácz Bálint: Cseh-Szombathy László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 147–149. p.  

2017. július 18., kedd

1966 – Karlovy Vary filmfesztivál – Hideg napok


A Karlovy Vary filmfesztivál fődíját 1966-ban Kovács András Hideg napok című filmje kapta.

A Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál az egyik legidősebb filmfesztivál a világon. Közép-Európa egyetlen 'A' kategóriás nemzetközi filmfesztiválja az utóbbi években világszerte ismertségre tett szert és Európa egyik legjelentősebb filmfesztiváljává vált, amelyet általában minden év júniusában tartják Karlovy Varyban, Csehországban.


A Hideg napok Kovács András játékfilmje. A fekete-fehér film, amelyet 1966-ban mutattak be, Cseres Tibor regényének adaptációja. A film bemutatója idején intenzív érdeklődést keltett, ugyanis témája egy elhallgatott történelmi esemény, az újvidéki vérengzés volt. Bár a kibeszéletlen történelem szempontjából a film ma is fontos, filmművészeti szempontból maradandó a feldolgozásmódja is: hagyományos lineáris elbeszélésmód helyett a modernizmusban elterjedt időfelbontásos elbeszélést alkalmazva bontakozik ki a történet, ezáltal "helyezve át a hangsúlyt a puszta történelmi eseményről a mondhatóság, a múlttal való szembesülés morális kényszerére". A film története egy mondatban: a vérengzés négy résztvevője egy közös cellában várja a bíróság ítéletét, felidézik a hideg napokat, igazolnak és önigazolnak, mintegy önmaguk védőügyvédjei.

Gelencsér Gábor filmesztéta szerint a Hideg napok Fábri Zoltán Húsz óra című filmjével együtt "az új hullámos generáció alkotásai mellett a [magyar] modernizmus legfontosabb és legreprezentatívabb teljesítményei." (Gelencsér Gábor. Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok.. Gondolat Könyvkiadó, 37. p.)

Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Karlovy_Vary-i_Nemzetk%C3%B6zi_Filmfesztiv%C3%A1l
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok
http://port.hu/adatlap/film/tv/hideg-napok-hideg-napok/movie-3283
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kov%C3%A1cs_Andr%C3%A1s_(filmrendez%C5%91)

Könyvajánló a KSH Könyvtár magyar vonatkozású, filmes témájú könyveiből:
•    Furkó Zoltán (szerk.): Cseres Tibor és kora. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2005. 139 p.
•    Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek. A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között. Kijárat Kiadó, Budapest, 2015. 564 p.
•    Gyürey Vera – Lencsó László – Veress József szerk.): A magyar filmtörténet képeskönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2007. 382 p.
•    Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak: bevezetés a magyar filmtörténetbe. L'Harmattan Kiadó – Zsigmond Király Főiskola, Budapest, 2010. 123 p.
•    Veress József: A magyar film története. Anno Kiadó, Budapest, 2006. 198 p.
•    Zalán Vince: Magyar filmrendezőportrék. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 357 p.

-brie- 

2017. július 15., szombat

A Rosette-i kő története

1799. július 15-én találták meg a Rosette-i követ, amely az egyiptomi hieroglifák megfejtésének alapjául szolgált.

A Rosette-i kő egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és 1823-ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

V. Ptolemaiosz Kr. e. 196-ban kelt rendelete olvasható a kövön. A görög szöveg kezdete: „Basileuontos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros…” (Az új király, atyjától átvéve a királyságot…). A rendelet különféle kivetendő adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki: az „istenek szavaival”, azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög) nyelven.
A követ Pierre-François Bouchard (1772–1832) francia kapitány fedezte fel Egyiptom Rosette (ma Rashid) nevű kikötővárosában 1799. július 15-én.
Napoléon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjáratát (1798–1801) számos tudós is kísérte. Miután 1798-ban megalapította az Egyiptomi Intézetet (Institut de l’Egypte) Kairóban, mintegy ötvenen tagjai lettek. Bouchard a Rosette melletti Fort Julien építési munkálatait vezette, amikor e fekete kőre lelt. Azonnal megértette a jelentőségét, és bemutatta Abdallah Jacques de Menou tábornoknak, aki elrendelte a kőnek az intézetbe való szállítását, ami 1799 augusztusában meg is történt. 1801-ben a franciáknak vissza kellett vonulniuk. Vita alakult ki a tudósok eredményeivel kapcsolatban – a franciák meg akarták tartani őket, míg a britek, III. György király nevében, hamisítványnak tartották az egészet.
Étienne Geoffroy Saint-Hilaire francia tudós William Richard Hamilton angol diplomatához írott levelében azzal fenyegetődzött, hogy a felfedezéseket elégeti, amivel egyértelműen az alexandriai könyvtár leégésére utalt. A britek megadták magukat, és csak az emlékművek átadását kötötték ki. A franciák megpróbálták egy hajóban elrejteni a „Követ”, de a britek felfedezték. Megengedték viszont a franciáknak, hogy az általuk készített lenyomatokat magukkal vigyék alexandriai behajózásuk alkalmával.
A követ ezután Nagy-Britanniába vitték, ahol 1802 óta a British Museum őrzi.

A kő megszerzésének idejéből származó, bal oldalon megjelenő fehér, festett bevésés szerint „A brit hadsereg szerzeménye 1801-ben, Egyiptomban”, jobb oldalán pedig „III. György király ajándéka”. A követ a British Museum alkalmazottai 1998-ban megtisztították, és a történelem e bizonyítékát érintetlenül hagyták. A kő felületének egy apró részletét, a bal alsó sarkot, szintén érintetlenül hagyták, összehasonlítási lehetőség végett.

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rosette-i_k%C5%91
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1799_julius_15_a_rosettei_ko_megtalalasa/
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=5832
http://tanulas.network.hu/blog/tanulas_klub_hirei/a-rosette-i-ko-tortenete
http://www.ng.hu/Civilizacio/2005/07/A_Rosette_i_ko_megtalalasa
Kép:
http://noncsy75.ingyenblog.hu/rosette-i-ko.blog


Könyvajánló a KSH Könyvtár állományában található – a témához kapcsolódó – dokumentumokból:
•    Dietrich, William: A rosette-i kő. General Press Kiadó, Budapest, 2009. 407 p.
•    Dodson, Aidan: A hieroglif írás az ókori Egyiptomban. Officina '96, Budapest, 2005. 144 p.
•    Kákosy László: Ré fiai: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Gondolat, Budapest, 1979. 446 p.
•    Kéki Béla: Az írás története a kezdetektől a nyomdabetűig. Vince Kiadó, Budapest, 2000. 175 p.
•    Parkinson, Richard: Az egyiptomi hieroglifák zsebkönyve: hogyan olvassuk és írjuk?. Partvonal Könyvkiadó, Budapest, 2015. 96 p.
•    Schulz Regina – Seidel, Matthias (szerk.): Egyiptom: A fáraók világa. Vince Kiadó, Budapest, 2013.  608 p.
•    Wilson, Hilary: A hieroglifák rejtélye. Gold Book Kft., [Debrecen], 2000. 233 p.

2017. július 14., péntek


Mi "újság" a szakmában? címmel legújabb szakfolyóiratainkból válogattunk.

Nyári könyvajánló vitrinünkben útikönyvek, krimik, romantikus regények és szórakoztató gyerekkönyvek várják Olvasóinkat.

Cukor György (1917. július 16. – 1972. január 4.)

Forrás: antikvarium.hu
100 évvel ezelőtt született (július 16.) Cukor György, közgazdász, gépészmérnök. Közgazdasági, valamint statisztikai adatsorokra alapozott modellezési módszertani műveiben főként az ipari vállalatok elszámolásával, gépipari vállalatok tervezésével, távlati gazdasági tervezéssel foglalkozott. Már az 1950-es évektől folytatott kutatásokat a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásának hazai fejlesztéseiben. Termelékenység és műszaki fejlesztés a gépiparban című tanulmánya 1956-ban, A mérnökök és technikusok létszámának alakulása és tervezésének kérdései a magyar népgazdaságban című 1959-ben jelent meg. Közreműködött az ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM) népgazdasági szint, gazdaságszerkezeti elemzésekre való felhasználását célzó csapatmunkában, a KSH és más intézmények szakértőivel együttműködve. Módszertani vizsgálatainak eredményeit Az ágazati kapcsolatok mérlegének felhasználása az ipar szerkezetének vizsgálatára és tervezésére címmel ismertette. A magyarországi matematikai-közgazdasági kutatások egyik bázisává fejlesztette az akadémiai kutatóintézetet, az általa irányított csoportot. Több műve elemezte a fejlődő országok iparosításának kérdéseit, magyar és angol nyelven

Forrás: Nádudvari Zoltán: Cukor György. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 137–138. p.  

2017. július 11., kedd

Krisztov-Papp Krisztina fotókiállítása a KSH Könyvtárban

A KSH Könyvtár szeretettel meghívja Önt Krisztov-Papp Krisztina kiállítására, amely 2017 júliusában és augusztusában tekinthető meg könyvtárunk folyosóján.